Jelenlegi hely

    • You are here:
    • Címlap > 2020. évi TB változások

2020. évi TB változások

Az alábbiakban tájékoztatjuk a 2020-as év legfontosabb bér, TB és járulék változásokról.

A társadalombiztosítás legfontosabb változása 2020-ban, hogy július 1-jén hatályba lép az új járuléktörvény, megszüntetve a korábbit, és magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét. Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) számtalan lényeges módosítást, kiegészítést tartalmaz a júniusig még hatályos régi jogszabályokhoz képest.

 

MINIMÁLBÉR

A törvény meghatározza, hogy napi 8 órás munkában mennyi a minimum, amit fizetni kell a dolgozónak. Ez az összeg 2020-ban 161.000 forint.

 

Kik kaphatnak minimálbért?

Meg kell vizsgálni, milyen munkakört tölt be a munkavállaló. Ha képzettség kell az adott munkakörhöz, akkor nem lehet minimálbért alkalmazni.

Milyen munkakörökhöz nem kell képzettség?

Ez mindig vita tárgya, de leginkább 9-es FEOR-ba tartozó munkakörök. (takarítók, rakodók, szemétgyűjtők stb.) Viszont, ha csak ügyvezető vagy és nem végzel szakképzett munkát a cégben, akkor lehetsz minimálbéres is.

 

GARANTÁLT BÉRMINIMUM

Mi az a garantált bérminimum?

Amikor olyan munkát végzek, ami szakképesítéshez kötött. Akkor legalább a garantált bérminimum jár a dolgozónak, ez az összeg 2020-bAn 210.600 forint.

Milyen adók és járulékok terhelik a minimálbért?

  1. 15% SZJA – ebből lehet igénybe venni a családi kedvezményt, ha van gyerek, és ha valakinek olyan betegsége van, amit a jogszabály felsorol, és van róla orvosi igazolása is.
  2. 18,5% Társadalombiztosítási járulék, amiből
  3. 10% Nyugdíjjárulék – ez után kapunk nyugdíjat majd egyszer
  4. 8,5 % Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék - ez 3 részből áll:
  5. 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék – ezért megvizsgál az orvos
  6. 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék – ezért kapunk táppénzt, ha betegek vagyunk
  7. 1,5% munkaerőpiaci járulék – ezért kapunk munkanélküli segélyt, ha nincs munkánk

 

Ezt a dolgozótól vonják le, összesen 33,5%, ami megmarad, az kerül kifizetésre, ez a nettó bér.

Munkáltató közterhei:

  • 17,5% szociális hozzájárulási adó – ebből lehet kedvezményeket érvényesíteni.
  • Szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (FEOR 9-es) és mezőgazdasági munkakörben (FEOR 61, 7333 és 8421) foglalkoztatottak esetében max. a minimálbér után érvényesíthető 9,75 % kedvezmény.
  • Munkaerőpiacra lépők (pályakezdők, tartós álláskeresők, anyasági ellátásból visszatérők) után az első 2 évben nem kell szochot és szakképzési hozzájárulást fizetni, a 3. évben pedig 9,75 % szocho kedvezmény vehető rájuk igénybe max. a minimálbér összegéig.
  • Legalább 3 gyerekkel családi pótlékra jogosult, munkába visszatérő nő után érvényesíthető a minimálbér alapulvételével kedvezmény (az első 3 évben nem kell fizetni szochot, a 4-5. évben pedig csak a felét).
  • Megváltozott munkaképességű személy (egészségi állapot 60 %-os, vagy annál kisebb, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül) esetében a törvény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szocho és a szakképzési hj alól.
  • 1,5% szakképzési hozzájárulás - alapja a szociális hozzájárulási adó alappal megegyezik.

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS

 

Minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán 2020-ban:

  • minimálbér (926 Ft/óra) 85%-a, azaz 787 Ft/óra, vagy
  • a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (1 211 Ft/óra) 87%-a, azaz 1 054 Ft/óra.

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az adómentesség felső határa:

  1. Ha a munkavállaló szakképzettséget NEM IGÉNYLŐ munkakörben van foglalkoztatva:

a munkában töltött napok száma  X  a minimálbér napi összege (2020-ban 7 410 forint)

Napi mentesített keretösszeg 9 633 Ft.

A számítást az alábbi példa szemlélteti:

Foglalkoztatás napjainak száma: 30 nap

Kapott jövedelem: 432 000 Ft (30 nap X 8 óra X 1 800 Ft)

Mentesített keretösszeg: 30 nap X 7 410 Ft= 222 300 Ft X 130% = 288 990 Ft

Az adóbevallásban szereplő összeg: 143 010 Ft (432 000 Ft – 288 990 Ft)

 

  1. Ha a munkavállaló szakképzettséget IGÉNYLŐ munkakörben van foglalkoztatva!

a munkában töltött napok száma  X  a garantált bérminimum napi összege (2020-ban 9 690 forint)

Napi mentesített keretösszeg 12 597 Ft.

A számítást az alábbi példa szemlélteti:

Foglalkoztatás napjainak száma: 30 nap

Kapott jövedelem: 432 000 Ft (30 nap X 8 óra X 1 800 Ft)

Mentesített keretösszeg: 30 nap X 9 690 Ft= 290 700 Ft  X 130% = 377 910 Ft

Az adóbevallásban szereplő összeg: 54 090 Ft (432 000 Ft – 377 910 Ft)

 

Ha a szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörbe is dolgozik, akkor arányosan kell számolni a mentesített keretösszeget. A napokat az alábbi Egyszerűsített foglalkoztatás igazoláson is fel kell tüntetni.

 

  1. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

Maradt a 17,5%, de ez tovább csökkenhet 15,5 %-ra, várhatóan 2020. őszétől.

A minimálbér emelkedésével változott a mentesített szochó keret.

24 * 161.000 = 3.864.000

ennek a 17,5%-a 676.200 forint, ez a maximum szocho, amit fizetni kell, és ennek az alapját még csökkenti az éves bruttó munkabér, vállalkozói kivét, ingatlanbérbeadás jövedelme.

 

  1. NÉGYGYERMEKES ÉDESANYÁK ADÓKEDVEZMÉNYE

2020. január 1-től nem kell szja-t fizetni a négygyermekes édesanyáknak. Ez azokra vonatkozik, aki szült 4, vagy több gyereket, vagy örökbefogadó szülő, és a gyerekek után jogosult volt családi pótlékot igénybe venni, (legalább 12 éven keresztül) függetlenül attól, hogy hány éves az anyuka. Csak az anya veheti igénybe és nem oszthatja meg mással.

Formanyomtatványon kell nyilatkozni róla.

Járulékot azért kell fizetni! Persze itt is igénybe lehet venni kedvezményeket, ha marad az szja után belőle.

 

  1. NAGYSZÜLŐI GYED

Szintén januártól igényelhető a nagyszülői gyed, amelynek számtalan feltételei közül a legfontosabb, hogy a nagyszülő ne legyen nyugdíjas, továbbá, hogy az ellátást megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosított legyen. A nagyszülői gyedet a gyed szabályai szerint kell kiszámítani, összege nem lehet több a minimálbér kétszeresének a 70 százalékánál, az ellátásból nyugdíjjárulékot vonnak, így időtartama szolgálati időnek számít.

 

  1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, melynek mértéke januártól – a nyáron elfogadott törvénymódosítással összhangban – havi 7710 (napi 257) forint.



Új eljárási szabályok alapján az adóhatóságnak 8 napon belül értesítenie kell a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezne. Ha a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó hátraléka meghaladná annak három havi összegét, akkor a magánszemély TAJ kártyáját érvénytelenítik, és ezáltal a tb által támogatott egészségügyi szolgáltatásokat nem veheti igénybe térítésmentesen.



Ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem köteles személy (így különösen az EGT másik tagállamában biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján vesz igénybe tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor a magánszemély köteles lesz az egészségügyi szolgáltatás költségeit megtéríteni.

 

Továbbra is lehetőség van megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra (ilyen a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás, a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás).

 

VÁLTOZÁSOK 2020. JÚLIUS 1-JÉTŐL

2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosítottat terhelő tb-járulék mértéke 18,5 százalék, vagyis megegyezik a korábbi járulékmértékek összegével.

 

  1. MINIMUM-JÁRULÉKALAP

Az új törvény minimum járulékalapot vezet be a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek díjazásánál is: a tb-járulékot minden hónapban legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni (akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges havi jövedelme kevesebb ennél).

 A 2020. évi havi minimálbér és a garantált bérminimum összege 8 százalékkal magasabb az előző évinél, havi 161 ezer, illetve 210 600 forint. Azon naptári napokat nem szükséges figyelembe venni a minimum járulékalap számításakor, amelyen a munkavállaló táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy valamilyen ok miatt szünetel a biztosítása (például: fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét időtartama). A rendelkezést nem kell majd alkalmazni bizonyos személyek (például nappali rendszerű képzésen részt vevő hallgatók, valamint gyermekgondozási díjban, ápolási díjban részesülők) foglalkoztatásánál.



 

  1. TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉKALAPJA

Júliustól enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok társas és egyéni vállalkozók esetében, azaz megszűnnének a különböző mértékű járulékalap korrekciók. Így a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér/bérminimum után kell megfizetni. Azaz míg jelenleg az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér/bérminimum 150 százaléka után kell megfizetni, 2020. július 1-jétől a minimum-járulékalap egyéni vagy társas vállalkozók esetében a minimálbérrel/bérminimummal egyezik meg. Az érintett személyek után fizetendő szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség minimuma nem változott, annak alapja továbbra is a minimálbér/bérminimum 112,5 százalékával megegyező összeg.

 

  1. SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJAS JÁRULÉKAI

Júliustól általános járulékmentesség illeti meg a saját jogú nyugdíjasokat, függetlenül a foglalkoztatás formájától. A járulékmentesség tehát nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (például megbízás keretében) munkát végzőkre is vonatkozik. Következésképpen a nyugdíjasoknak önálló vagy nem önálló tevékenységére tekintettel juttatott kifizetést általános jelleggel csak a 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ezzel összhangban már nem csak a munkáltatók, hanem a saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztató kifizetők is mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól az e jogviszonyra tekintettel adott kifizetés után.

 

  1. CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY

Nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, ugyanis az összevont járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. (Jelenleg az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékkal szemben nem érvényesíthető e kedvezmény.)

 

A családi adókedvezmény 2019-ben

  • 1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt
  • 2 gyermek esetén havonta 133 330 forint adóalap-kedvezményt
  • 3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT.

 

Ez adókedvezményre lefordítva ennyit jelent (ennyivel lesz magasabb a munkavállaló nettó bére az adókedvezmény miatt)

  • 1 gyermek esetén havonta 10 000 forint gyermekenként és havonta
  • 2 gyermek esetén havonta 20 000 forint gyermekenként és havonta
  • 3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.